Embedded Files
SÓLYMOS SZILVESZTER OSBA GYŐR-MÉNFŐCSANAKI SZENT KERESZT TEMPLOM ÉS EGYHÁZKÖZSÉG TÖRTÉNETE
Csanak, Csanakhegy és Ménfő 1802 óta hivatalosan, jogilag a pannonhalmi Főapátság joghatósága alá tartozott, azaz a püspöki jogokat a főapát gyakorolta. 1851-ben a győri püspök és a főapát megegyeztek, hogy Ménfő a csanaki egyházközségből kiválik és győri püspök joghatósága alatt Gyirmóthoz csatolják. 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása következtében a bencés plébániák a helyileg illetékes püspökség alá kerültek; így olvadt be a csanaki plébánia is a győri püspökség kereteibe.
1934. január elsejével a három település közigazgatásilag egyesült, Ménfőcsanak néven. A csanaki plébánia neve hivatalosan: Szent Kereszt Plébánia, Ménfőcsanak. Ezzel a felirattal kellett ellátni a plébánia pecsételőjét is. A főapát intézkedése szerint az egyházközség és az iskola is a Szent Kereszt címet viseli, és a bencés plébániákat tömörítő győrszentiváni esperességhez tartozik.
1970-ben Ménfőcsanakot Győrhöz csatolták, Győr-Ménfőcsanak néven. A rendszerváltás évében, 1989. március 3-tól a pannonhalmi főapát visszavehette kormányzati hatalmát egykori plébániái felett. Elnevezésbeli változás annyiból történt, hogy a pannonhalmi „nullius egyházmegye” 1983-tól római intézkedésre a „területi apátság” nevet vette fel. „Ménfőcsanak I. plébánia tehát Győr-Ménfőcsanak, Szent Kereszt Plébánia” elnevezéssel újra a pannonhalmi egyházmegyéhez tartozik (pontosabban a pannonhalmi területi apátság részét alkotja).
A csanaki egyházközség megalakulása
Csanak ősi hely és a középkortól kezdve minden bizonnyal volt temploma és lelkipásztora is. A bencéseknek birtokaik voltak Csanakon, ezért ott a lelkipásztori munkát is ellátták. Elsősorban a török okozta az egész környéknek, Csanaknak is a pusztulását, úgyhogy a 18. század elején a főapátok német telepesekkel is próbálták újjáéleszteni a falut.
Az 1700-as évek elején váltakozva hol Kisbaráthoz, hol Szentivánhoz tartoztak a Csanaki hívek, de időnként Győrből és Pannonhalmáról is jártak oda lelkipásztorkodó bencések. Csanak, Csanakhegy és Ménfő már ekkor is egybetartozott lelkipásztori ellátás szempontjából.
A plébánia hivatalos alapítása 1787. szeptember 15-én történt. Abban az évben, amikor a bencések már jogilag nem léteztek, mert II. József császár 1786-ban feloszlatta a rendet. A rend vagyonát, földjeit, szőlőit a Vallásalap vette át, és a Valláslap maga volt a kegyúr.
Az alapító oklevél
A csanaki egyházközség megalapítása rendkívüli körülmények között történt. Mint már említettük, 1786-ban II. József, a kalapos király feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét, köztük a magyar bencéseket is. II. Józsefnek és udvarának elgondolása az volt, hogy a szerzetesek által ellátott plébániák kegyura a feloszlatott szerzetesek vagyonát kezelő Vallásalap lesz. Az addigi szerzetesek elláthatják a híveket, de egyházmegyés papokként, és azon terület püspökének joghatósága alá kerültek. Így kézenfekvő volt, hogy Csanak a győri püspök joghatósága alá került. Ebben az időben, 1802-1806 között egy magyar bencés, Zsoldos György (1742-1806) látta el a települést és a kegyúr Pannonhalma volt.
A győri püspöknek a csanaki egyházközséget megalapító levele, amely kinevezi az első lelkészt is, később szerencsés módon bekerült a pannonhalmi Egyházmegyei Levéltárba. Az okirat 1787. szeptember 15-éről van keltezve. Mivel pedig ekkor az egyházmegyének nem volt püspöke, a teljes püspöki joghatósággal megbízott püspöki általános helynök kormányozta az egyházmegyét. A király ugyanis gróf Zichy Ferenc győri püspök halála (1783) után valójában azért nem nevezett ki több mint húsz évig püspököt Győrbe, hogy a püspöki jövedelem a császári udvaré legyen. Közben volt ugyan kinevezve pár évre egy Fengler József nevű püspök (1787-1802), de ő nem élt Magyarországon.
A csanaki plébánia felállítása egy Schogg Kristóf nevű általános püspöki helynök alatt történt.
Ez a helyzet 1802-ig tartott, amikor I. Ferenc visszaállította a bencés rendet, visszaadta vagyonát és vele a plébániákat is. Ekkor lett Zsoldos György hivatalosan is bencés plébános. A bencés időszak 1951-ig tartott, amikor is a szerzetesrendek feloszlatása folytán a kommunista rendszer a pannonhalmi egyházmegye gondozását a győri püspökre ruházta. Az 1989-es rendszerváltás után Csanak újra a pannonhalmi „területi apátság” része lett.
CSANAKI PLÉBÁNOSOK
Page updated
Google Sites
Report abuse